Keresztkérdések az új polgármesterhez

  - Ön nem ígért járdát a községnek. Pénzügyileg túl nagy feladatnak tartja?

- Elég nehéz lenne lemondani róla, de úgy ítélem meg, első körben a csapadékvíz-hálózatot kell rendbe rakni. Az elmúlt idők bőséges csapadékmennyisége után a kormány most nagy gondot fordít az ár- és belvizek elleni küzdelemre. Pályázatokkal támogatja az ilyen irányú törekvéseket. A Naszályban és a lakott területeken keletkezett csapadékvizeket a patakmederbe kell juttatni, még akkor is, ha néhány ember számára ez fájdalmas lesz. Azokra gondolok, akik a patakmedret beépítették, engedély nélkül bitorolják. Ezeket a műveket, kerítéseket el kell távolítatni, le kell bontatni.

- A polgármesteri hivatalban 4 éve dolgozik, bizonyos tekintetben jól ismerheti az itt lakók ügyes-bajos dolgait. Mégis több emberben felmerült a kérdés: miért indult nem falubeliként a polgármesteri posztért?

8 évig voltam „másodhegedűs” Dunakeszin. Nem ekkora költségvetéssel dolgoztunk, és más léptékűek voltak a fejlesztések is. Szakterületenként külön osztályok álltak rendelkezésünkre a megvalósításhoz. Itt kicsiben, majdhogynem családi méretekben, néhány kollégával kell tennem a dolgom. Láttam a megoldandó feladatokat, és vonzott a lehetőség, hogy tegyek a faluért, ahol dolgozom, és kipróbáljam magam újra vezetőként. Talán ez még nagyobb kihívás, mint a korábbi, Dunakeszin végzett feladatom. Itt nap mint nap személyes kapcsolatban állok a település lakóival, úgy érzem erős kontroll alatt kell tevékenykednem.

- Megtörtént az önkormányzatnál a hivatalos átadás-átvétel. Milyen állapotban vette át a hivatal vezetését?

- Nullán állt az önkormányzat. Sem adóssága, sem megtakarítása nem volt. Hozzá kell azonban tenni, hogy az állami hozzájárulás folyamatosan csökkent az utóbbi években. E miatt, és mert egyéb bevételi forrásokat nem sikerült találni, a falu költségvetése éves szinten mintegy 20-25 millió forint mínuszt mutatott. A hiányt telkek eladásából tudták korábban fedezni. Mára az eladható telkek elfogytak, mindössze három maradt.

Szép az új óvoda, de fenntartási költségei jelentősen megnövekedtek. 70% körüli a kihasználtsága, így a gyerekek után járó állami normatíva nem fedezi az üzemeltetés költségeit. Ez visszahat, és be is határolja a fejlesztési lehetőségeinket.

Az Öregek Napközi Otthonának az üzemeltetése is, mióta Nagymarossal társulásban tartjuk fenn drágább lett, a duplája.

December 31-én az eddigi közmunkásokat szélnek kell ereszteni. Az eddigi formában erre már nem lesz állami támogatás. A segélykeret is kimerült. Októberben 4 kérelmezőből már csak háromnak tudtunk adni.

- Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

- A jogtanácsos illetve a pénzügyi szakemberek megvizsgálják az elmúlt évben megkötött szerződéseket. Megvizsgálják, hogy a szerződések helyettesíthetőek-e mással, lemondhatók-e, illetve szükséges-e azokat megtartani. Ki fog derülni, marad-e fejlesztésre pénz. Megvizsgáljuk a banki szerződéseket, az intézmények biztosítási szerződéseit. November végéig beadunk egy 45 millió forintos pályázatot. Siker esetén a fiatalok kulturális nevelését, társadalmi integrációját támogathatnánk. Találtunk olyan pályázatíró céget, melynek eredményes pályázat esetén kell csak fizetnünk.

- Bár rövid a választások óta eltelt bő egy hónap, mégis milyen lépéseket tudott tenni a képviselő-testület?

- Döntöttünk a bizottsági struktúráról. Két bizottságot hoztunk létre: az egyik a pénzügyi és fejlesztési, a másik a népjóléti. A faluban található szakértelem mozgósítása érdekében döntöttünk úgy, hogy a bizottságok mellett felállítunk tanácsadó testületeket.

- A képviselő-testület összetétele mennyiben érinti a munkáját?

- Az összetétel a lehető legoptimálisabb. A három régi képviselő biztosítja a folyamatosságot, a három új pedig az eddigiektől eltérő, más szemszögből való megközelítést hozza. Szakmailag is ideálisnak tartom az összetételt.

- Fontos kérdés még a közbiztonság. Hol és milyen forrásból szeretné felállítani a térfigyelő rendszert, amelyről programjában beszélt?

- Már érdeklődtünk telepítő cégeknél, várjuk az árajánlatokat. A kamerák darabja 350 ezer Ft, és kezdetben legalább 6 kell belőle. A működtetés a kábelrendszeren át történne. Mindezt pályázati pénzből szeretnénk finanszírozni, de a helyi vállalkozások közül többen jelezték, esetleg vállalni tudják a saját üzletüknek és környékének kamerával történő figyelését.

- Hogy néhány könnyebb és szívderítőbb témáról is írjunk. Lesz-e valamilyen közösségi esemény a faluban a közeljövőben, amiről hírt adhatunk?

- December 18-án betlehemet állítunk fel. A korábbi szervezők új segítőkre találtak. Lesz falusi disznótor, forraltbor-verseny, állatsimogató, tábortűz. Feldíszítjük a betlehemi sátrat, és a falu karácsonyfáját. A rendezvényen befolyt összegből segélycsomagokat állítunk össze. December 17-re utazást szervezünk Bécsbe, az adventi vásárra. A magyar történelmi emlékhelyeket is meg szeretnénk látogatni.

- Vonzódik a lovas sportokhoz és a magyar történelemhez. Erről mondjon néhány szót!

- Fontosnak tartom a magyar történelmi örökség ápolását. 1979-óta járok Lengyelországba, többek között Ó-Szandec városába (lengyelül: Stary Sacz ), ahol több alkalommal tartottunk már barátainkkal és helyi kézművesekkel közösen magyar napokat. Ha megnyerjük a már korábban említett TÁMOP pályázatot, szeretném megvalósítani a kárpát-medencei népek táncának fesztiválját. Itt a tánccsoportok egymás hagyományait is megtanulnák, végül egy közös gálán mutatnák be. Tervezünk még lovasversenyeket, íjászati bemutatókat. Az íjászathoz nagy fegyelem, jó erkölcsi és fizikai állapot szükséges, és ez tetszik a fiataloknak. Több fiatal az augusztus 20-i bemutató után íjat vásárolt magának. Ennek a sporteszköznek, ha tetszik fegyvernek a használatára meg kell tanítani őket, bemutató foglalkozások keretében, megfelelő szakember felügyelete alatt sajátíthatnák el a pontos kezelés tudományát.