Adventben karácsony felé

Advent idején évről évre szomorúan átéljük, hogy mennyien nem lehetnek már velünk az Urunkat dicsérők boldog közösségében. Vannak olyanok is, akiknek szép vágyuk és tervük meghiúsult, hogy majd gyülekezetük közösségében ők is méltóképpen lelkileg felkészülnek Krisztus várására, egy boldog, földi karácsonyra, ama színről színre való találkozás előtt.

A Krisztusra várakozók boldog életének befejeződése; vagy a nélküle élők életének lezáródása mindenképpen örökérvényű üzenetet foglal magában. Mindenki életében kikerülhetetlen a Krisztussal való személyes találkozás! Vele egykor azoknak is szembesülniük kell, akik általszegezték Őt.

Isten községünket megáldotta templomokkal és imaházzal, hogy a településen lakók, Isten Igéjét hallgatva, hitükben megerősödjenek, rendszeresen éljenek az úrvacsorai szent jegyekkel, és így ne maradjanak ki a Krisztusra várakozók híveinek seregéből. Minden gyülekezet imádságban hordozza az időseket, magányosakat, megfáradtakat, akik már rendszeresen nem lehetnek a gyülekezet közösségében, de benne vannak a várakozók lelkes seregében lélekben és igazságban.

Minden korban a világ fiai mindig egyformán, világi módon ünnepelnek. Miért? - Mert ők még életüket nem adták át Krisztusnak, azaz nem tértek meg, és ezért hiányoznak az egyházaknak a közösségi alkalmairól is. Nincs kihez kötődniük, mert felekezetük egyházán kívül, Megváltó nélkül élnek.

A keresztyének mindenkor bizonyságot tesznek Megváltójukról, életükkel, szavukkal és szolgálatukkal. Ő azért jött, hogy aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Adja Isten, hogy 2010. adventjén községünkben is, minél több ember és minél több család megtalálja helyét Krisztus seregének hívei között. Így legyen áldott az adventi várakozásunk és a földi karácsonyunk! Adventben karácsony fel

Schmidt Ferenc,
református lelkipásztor